A HORVÁT KULTÚRA HÓNAPJA
2010. MÁRCIUS

Tahir Mujičič-Boris Senker-Nino Škrabe:
TRENK, avagy a vad báró
népszínmű
 

Milyennek látnak bennünket a nyugati emberek? Kuriózum vagyunk? Látványosság? Barbárok akik nyereg alatt puhítják a beef-steaket? Titokzatos és felfoghatatlan logika szerint gondolkodó furcsa lények? Legyőzhetetlen harcos törzsek?

Milyennek szeretnének látni? Puszták rettenthetetlen, vad és szenvedélyes népének? Elhiszik-e, ha mondjuk, hogy a mi kultúránk éppen olyan értékes, szelíd és szép mint az övék – és éppen olyan sötét és balladisztikus is? Elhiszik-e, hogy nem csak írni-olvasni tudunk, de egyetemeink, színházaink, könyvtáraink vannak, íróink, zeneszerzőink, költőink?

A Vad Báró legendáját több alkotóelemből építette a hagyomány. A népi hős – amolyan betyár-féle – gazdagok kirablója, nők erőszakolója, aki után nem maradhat életben ember, kezéhez vér tapad, nevéhez erőszak. A bécsi kamarilla hivatalos jegyzetei szerint vadsága hősiesség, kegyetlensége a félelmet nem ismerő, legyőzhetetlen lovagé, mitikus méretűre duzzasztott alakja után úri hölgyek százai – köztük a fehér májú férfifaló (ez is legenda csak, amelynek nem sok köze van a valósághoz) Mária Terézia királynő is – sóhajtozik.

Mi hát az igazság, ki volt Trenk báró, és ki követte el véres tetteit, szerelmi kalandjai hogyan zajlottak le? Erre próbál választ adni Tahir Mujičič ellenállhatatlanul mulatságos, zenés darabjában.