Magazin
csak később romlik el. Azonban, az összes költészeteddel elmehetsz a sóhivatalba, ha nem engeded nevetni a néződet.” – Interjú Zalán Tiborral, az Aska és a farkas című zenés mesejáték írójával Tovább »
Katkó Ferenc már most kalandos életutat tudhat maga mögött
HÍR6.HU | Szelíd tekintete, halk, anekdota-meséléshez illő mély hangja és marcona alkata kettős érzést kelt az emberben. Ilyen tehát egy kárpátaljai farkas, aki most Békés megyébe tette át székhelyét néhány hétre. Fiatalon is kalandos életutat tudhat maga mögött Katkó Ferenc, a kárpátaljai születésű magyar színész. A Kijevben megszerzett színművészeti diploma után, rövid egri mesterkurzust követően Szabadkára került és hét évig az ottani népszínház társulati tagja volt. Útja innen haza, a kárpátaljai beregszászi színházhoz vezetett, majd szabadúszóként játszott és játszik ma is Debrecenbe. Az Aska és a Farkas című Ivo Andrič darab Zalán Tibor általi átiratában január közepétől a Békés Megyei Jókai Színházban a farkas szerepében láthatjuk. Tovább »
A Szerb Kultúra Hónapjának megnyitója közeleg, melynek fő produkciója az Aska és a farkas című zenés-táncos darab előadása. Szerzője Ivo Andrics Nobel-díjas író, akinek meséjét Zalán Tibor adaptálta színpadra. A darab szíre vitelére – ki mást, mint - Hernyák György elismert szerbiai magyar rendezőt kérte fel a színház. A próbák idestova egy hónapja folynak, 12-én lesz a darab első nyilvános előadása. Ez adta az apropót a beszélgetéshez. Tovább »
Jávor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből címmel Ivan Holub, kortárs szlovák szerző zenés meséjét mutatta be a Békés Megyei Jókai Színház. A főbb szerepekben játszó színészeket kértem, beszéljenek egy kicsit a szerepükről és önmagukról. Tovább »
Czajlik József szlovákiai magyar. A Békés Megyei Jókai Színház, Ivan Holub: Javor vitéz című mesedarabjának rendezésére kérte fel a rendezőt, aki korábban a budapesti Bárka színház főrendezőjeként, leginkább kortárs drámák merész- kísérletező értelmezésével szerzett magának hírnevet. A munkafolyamat kellős közepén zavartuk meg, egy könnyed- kedves meséről kérdeztünk, nehezeket- nagy komolyan. Tovább »
[origo] | 1966-ban mutatták be a Tüskevár sorozatváltozatát, melyben az akkor tizenhárom éves Seregi Zoltán játszotta a főszereplő Tutajost. A színészt azóta nem láthattuk filmen, színházban is csak szerencsével - hogy mi történt vele az eltelt négy évtized alatt, arról ő maga mesélt az [origo]-nak.
Minden arany, ami fénylik.
A Jókai Színház üvegportálja előtt sokan álltak meg az AIDA produkció ideje alatt. Mivel az üveg mögül Tutanhamon fáraó szarkofágjának hiteles másolata tekintett a járókelőkre, igen sokan álltak meg az aranyszínben pompázó szobor csoport előtt. Most már elárulhatjuk, az arany fény annak volt köszönhető, hogy a szobrokat arany borítja. Ismerjék meg alkotójukat, Molnár Attilát. Tovább »
Kattintson a képre a nagyításhoz!
Forrás: Magyar Nemzet
Nehéz helyzetben vagyok, hiszen már írtam megnyitót András kiállításához. Kétszer pedig ne lépjen az ember ugyanabba a festőbe. De most mégis megteszem, mert különleges az este. Győrfit szeretem, a színházi előadás szereplőit már régóta szintén és most valami számomra érthetetlen okból összejöttek. Ennyi szeretetnek már magától beindul a klaviatúra.
Tovább »
Kategória:Magazin
Scherer Péter a Klamm háborúja című monodrámával érkezik a Békés Megyei Jókai Színházba, április 21-én. A Stúdiószínházi előadás apropóját felhasználva, sok egyébről is beszélgettünk a színművésszel – pár percben.
Kategória:Magazin
Az Alternatív Színházi Szemlén bemutatkoznak a műhelyek – beszélgetés Karsai Györggyel
Egy színház szakmai rangját a fesztiválokra való meghívások számából is könnyen lemérhetjük. Általában azokat az előadásokat válogatják be fesztiválokra, amelyek országos, esetenként nemzetközi, viszonylatban is odafigyelésre méltóak. Örömünkre, egyre több fesztiválra válogató szakember látogat Békéscsabára. Néhány napig Karsai György klasszika-filológus, ismert és elismert színházi szakember, volt a Jókai Színház vendége, aki az Alternatív Színházi Szemlére válogat. Tovább »
Kategória:Magazin
Női Lapozó | A színházi súgók szerepét jól ismerjük, de hogy pontosan hogyan is végzik a munkájukat, arról vajmi keveset tudunk. Éppen ezért kerestük meg Lovass Ágnest, aki húsz éve van a pályán. Műhelytitkok és sztorik a súgólyukból, ami egyébként már nem is létezik. Tovább »
Kategória:Magazin
Interjú Bicskei István színművésszel
A Szivárványkígyó című előadást Magyarkanizsán, Szegeden és Kolozsváron is a te rendezésedben tűzték műsorra. A darab – címével ellentétben – nagyon is felnőtteknek szól. Mit jelent maga a cím?
Az ausztrál bennszülöttek hisznek benne, hogy az életet, a mindenséget egy misztikus szivárványkígyó köti össze, s rajta mindenki keresztülhalad. A cím az én életutam szimbóluma, amely elindult valahonnan, hogy végül visszatérjen a középpontba. Tovább »
Sajnos, Mórát nem kérdezhetem meg a premier után, vállalja-e, ahogyan fölraktam a színpadra a Rab ember fiait… – interjú Zalán Tiborral
Mesélj egy kicsit magadról! Hogy kerültél a színészet közelébe? Mikor kezdtél el színjátszással foglalkozni?
Édesanyám mindig mondogatta, hogy a színészet mennyire szép pálya, „mennyi életet élhet így az ember”. Én meg mindig mosolyogtam, hogy persze, igen, biztos szép lehet, nem nagyon törődtem vele, valójában képzőművész szerettem volna lenni. Aztán, már hat éves koromtól, egyre több és több vers- és prózamondó versenyen indultam, és észrevettem, hogy nagyon könnyen ment nekem ez a műfaj. Mégis, inkább a rajzolás felé törekedtem, de ott egyre több nehézségbe ütköztem. Meglepő, de nem volt olyan egyszerű számomra, mint emberek elé kiállni és beszélni. Mikor 14 éves lettem, választanom kellett, hogy a Képzőművészeti Szakközépiskolába, vagy a Vörösmarty Gimnázium dráma-tagozatára menjek-e. Végül a Vörösmarty mellett döntöttem, és ott is érettségiztem. Már úgy jöttem Békéscsabára, hogy meg voltam fertőzve a színházzal, már biztos voltam benne, hogy ezzel akarok foglalkozni. A miénk volt az első olyan osztály, amelyik itt végzett, a színház keretein belül működő iskolában.
Zalán Tibort kérdeztük a szeme színéről, a hibernált angyalokról és Janus Pannoniusról
 |
| Zalán Tibor |
Szepesi Dóra
Életét és pályáját végletek és legendák kísérik. Majdnem 30 évvel ezelőtt, minden különösebb irodalmi előélet, háttér nélkül veszi magának a bátorságot, hogy az Életünkben Arctalan nemzedék címmel röpiratot tegyen közzé. Keresetlen nyíltsággal fogalmazza meg a maga lesújtó véleményét a korszak irodalmi állapotáról, s ezzel elindítja az úgynevezett fiatal írókról, jeles irodalmi lapok hasábjain kibontakozó vitát. Később tudatosul benne, hogy egyedül a mű megformálásának a minősége számít. Tovább »
 |
| Fotó: Reviczky Zsolt |
NOL.HU | Szokolay Dongó Balázs saját bevallása szerint népzenét, régi zenét és népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. Leegyszerűsítve csöveken. Az elmúlt húsz évben számtalan formációban megfordult, a múltból a legfontosabb a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes és a Vasmalom, a jelenből pedig Palya Bea és Sebestyén Márta zenekara, illetve a Laus Pannoniae. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. Tovább »
Terasz.hu | A Békés Megyei Jókai Színház meghívására Magyarországra érkezett Sztaniszlav Mojszejev, a Kijevi Akadémiai Ifjúsági Színház igazgató főrendezője és Alekszej Igorovics Bezgin, a Kijevi Színház,- Televízió és Filmművészeti Egyetem rektora. A látogatás kettős célú: A Színtanház együttműködésre készül külföldi partnerintézetekkel, Sz. Mojszejev (fotó) a következő évadban Békéscsabán rendez.
Tovább »
