Színház

Médiatámogatóink:

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja ide a fenti karaktereket, szóköz nélkül.

Békés Megyei Jókai Színház - Webmail belépés

Rab ember fiai

Seregi Zoltán rendezőA Rab ember fiai egy ismeretlen darab, ismert történettel egy elismert író tollából...kell-e ennél több? Természetesen. Kellenek jó színészek, akik Békéscsabáról nem hiányoznak. Kellenek tehetséges fiatalok, akiket sikerült megtalálni. Végül kell egy rendező, aki felvállalja a rizikót. Seregi Zoltán rendezővel Éliás Tímea beszélgetett.

 Sajnos, Mórát nem kérdezhetem meg a premier után, vállalja-e, ahogyan fölraktam a színpadra a Rab ember fiait… – interjú Zalán Tiborral 

 

  Tovább »

Színház.hu | A Békés Megyei Jókai Színház magyar évadot tart. Magyar írók örülnek ennek, Zalán Tibor pedig Mórával kelt és influenzával feküdt, amíg az olvasmányos regényből Seregi Zoltán rendezővel színdarabot nem alkottak.

  Tovább »

JelenetképMagyar szerzők évadját hirdettünk a 2008/2009-es szezonra. Móra Ferenc valamennyiünk kedvenc ifjúkori, gyerekkori szerzője. Ki ne emlékezne a „Kincskereső Kisködmönre” az „Aranykoporsóra”, vagy „A rab ember fiaira”.

Ám a csudaszépre megírt novellákból, regényekből csak komoly dramaturgiai munka árán lehet színpadi verziót létrehozni.
 
Zalán Tibor kortárs drámaíró, költő, dramaturg vállalta a feladatot, s színpadra alkalmazta Apafi Mihály fejedelem és a Szitáry gyerekek történetét.

Vikidál Gyula

Atilla fejedelem… Dózsa György… Dobó István… Koppány… Pilátus… Jan Valjean… Mufurc… Valenod úr… a sor befejezhetetlen, és ezek a szerepek sokak számára az Ön nevét idézik fel. Miért vállalta el Apafi fejedelem szerepét?

Seregi Zoltánnal, a darab rendezőjével régóta baráti viszonyban vagyok, hosszú évekig együtt fociztunk a színészválogatottban. Tavaly decemberben keresett meg az ajánlatával, aminek nagyon örültem. Az, hogy a darab még nem készült el, számomra nem volt fontos, hiszen az eredeti művet (Móra Ferenc: Rab ember fiai) ismertem, és Apafi alakját közel éreztem magamhoz. Tovább »

- Hogyan kerültél Békéscsabára?

– Fekete Péter igazgató hívott ide – két találkozás után. Egyik egy éjszakai beszélgetés volt, Telihay Péter rendezővel hármasban, ültünk és beszélgettünk hajnalig egy bezárt csehó üres teraszán Szabadkán; a másik egy tanóra volt, az újvidéki színi akadémián, ahol előadást tartottam Hernyák György főrendező osztályának, a békéscsabai igazgató pedig vendég, és aktív „hallgató” is, volt az órámon. Azt mondta, tetszik neki, amit csinálok, ahogy csinálom, látja, hogy zordak a körülményeim, ha szabad leszek, próbáljuk meg együtt. Zalaegerszeg épp akkoriban lökött ki magából, azt se mondva, köszönöm, hogy a legnagyobb szarban segítettél nekünk újracsinálni, másodszor is elindítani azt a színházat, ahonnan most egy ócska és mocskos és aljas gesztussal kirakunk, és a helyedre hozzá nem értő, de a politikai féldilettánsoknak megbízható művészeti féldilettánsokat, vagy tán egészen azokat, rakunk; lebegtem, Feketének ebben a helyzetben megvolt a bátorsága és kurázsija ahhoz, hogy azt mondja, gyere.

Tovább »

Webstat